2013. augusztus 11., vasárnap

10.rész

Lexi szemszöge:
 Egy ilyen hosszú, és fárasztó nap után jöhetett a megérdemelt evés, és pihenés. Gyorsan lezuhanyoztam, átvettem a pizsimet, és lerohantam enni, mert már farkas éhség kínzott. Úgy gondoltam bedobok pár nutellás kenyeret. Miután már hármat is felfaltam, arra jutottam, hogy talán jobba lenne magában is enni egy kicsit. Majdnem elfogyasztottam egy fél üveggel, amikor észrevettem, a kedvenc gabonapelyhen a polcon. Nyilvánvalóan nem hagyhattam ki az étlapról. Elővettem egy elég nagynak tűnő tálacskát, és annyi müzlit szórtam bele, hogy már egy darabka sem fért volna bele. Aztán ráöntöttem egy kis tejet. Miközben "falatozgattam" azon gondolkoztam, hogy felhívom Stellát. Aztán a szemeim az órára vetődtek. Talán nem lenne szerencsés ilyen későn felhívni. Normális emberek ilyenkor alszanak. Épp ezért vagyok én még fent. Mert nem vagyok normális. Kanalaztam a gabonapelyhem, és egyszer csak arra lennem figyelmes, hogy üres kanalat veszem a számba. Már meg is ettem. Te szent tehén, én egyre többet eszek, és egyre gyorsabban pusztítok el mindent. Mivel még mindig borzasztó éhség gyötört, ennem kellett. Még egy adag müzlit bedobtam, és még mindig semmi. Talán orvos kellene mennem. Ki eszik ennyit? És ráadásul, hogy a francba fér ez mind belém. Na jó. Holnap felhívom az orvost, és kérek tőle időpontot. Ez komolyan nem normális már. Hogy fajulhatnak el a dolgok eddig? De mit lehet tenni, még mindig nem laktam valami jól. Szóval, keresésnek indultam. Kinyitottam a sütőt, nem is tudom miért, talán megérzés volt, de találtam benne pizzát. Biztosan Kat csinálta nekem. És ezt a feltételezésemet be is bizonyította azonnal, egy apró cetli. Amikor benyúltam tálcáért, rá volt az én tálcámra ragasztva egy apró piros papír.
 "Neked csináltam a pizzát a sütőben. :) Ha még éhes lennél vettem nutellát, és müzlit is. Jó étvágyat, és egyél rendesen: K :)" Hát annyi szent, hogy ő aztán ismer engem. Leültem a tv elé, és bedaráltam még 3 szelet pizzát. Persze a kihagyhatatlan majonéz nélkül. Mikor végeztem vele, nem volt valami sok kedvem aludni,pedig elég fáradt voltam. Beraktam egy Disney mesét, és azt néztem végig. Vége lett, és én felmentem a szobámba végre valahára aludni. De még előtte az agyamba véstem, hogy mindenről be kell számolnom alaposan Stellnek. Bár arra jutottam, hogy még átgondolom. Ki tudja egy rajongóból mit váltana ki ez a dolog...
Harry szemszöge:
 Egyszerűen nem tudtam aludni. Nem ment. Az agykerekeim csak forogtak és forogtak. Persze, hogy Lexin. Nem tudtam dűlőre jutni vele kapcsolatban. És ez nagyon idegesített. Nem voltam tisztában a saját érzéseimmel vele kapcsolatban. Ilyen még nem igazán fordult velem elő. Vajon mit kellene tennem. Mondjuk jobban megismerni nem ártana. Talán holnap érte mehetnék a suliba. Egy iskolába, ahova ő jár olyan elit emberek járnak, hogy túl fent hordják az orrukat, hogy autó grammot kérjenek. Még ha titokban rajongók is. De nem is ez foglalkoztatott. Nem tudok dűlőre jutni. Talán majd a koncert után. Most arra is koncentrálnom kell. És rengeteget kell próbálnunk. Ja és ki ne hagyjam a sok fotózást, meg ez az amik "kihagyhatatlan" részei a dolognak. Ezt sosem tudtam megérteni. Őszintén szólva most nem is érdekel. Majd elrendezünk mindent valahogy. Lexire visszatérve, tényleg jobb lesz megvárni ameddig lecsendesedik ez a koncert dolog. Addig majd talán elolvasom egy két versét. Vagy hagyom a fenében. Az idő remélem segít majd tisztábban látni...

 Remélem tetszett. :) És bocs, hogy most ilyen rövid lett, de minél előbb szerettem volna hozni nektek az új részt. ;) KOMIKAT, ÉS FELIRATKOZÓKAT!! <3

2013. augusztus 6., kedd

9.rész

Niall szemszöge:
 Kissé aggódom Lexiért. Meg mondom őszintén, hogy értékesnek tartom. Úgy értve, hogy jó embernek tűnik. Ezen gondolkoztam, miközben a verseit olvastam. Elképesztő ez a lány. Ezek a versek. Komolyan mondom. Nem találok szavakat. Remélem minden happy lesz vele és Harryvel kapcsolatban. Csöppet irigy is vagyok Hazzára. Ez a lány egy főnyeremény. Elmentem tusolni, csináltam magamnak pár szendvicset, és bezuhantam az ágyba. A kajámat falatozva elmerengtem Lexin. Hirtelen arra lettem figyelmes,hogy a tálcám üres. Kivittem gyorsan a konyhába, aztán elmentem fogat mosni, és gurgulázás közben, nagyon megijedtem.
- Mi a helyzet Niall? - nézett vissza rám a tükörből Liam .
- Semmi miért érdekel?
- Csak arra a bizonyos lányra gondoltam. Tudod. A fogadás.
- Ja igen.
- Szóval van kiszemelt, vagy jelentkező? - mosolygott a tükörbe.
- Az az igazság, hogy minden lány olcsó. Nem is értem. Ezekben nincsen tartás? - bemasíroztam a szobámba, és hanyatt dőltem az ágyon. Liam szintén így tett, és a plafont bámulva kezdtünk el mesélni furcsábbnál furcsább lányokról, akikkel dolgunk volt.
Harry szemszöge:
 Már alig várom, hogy érte mehessek. Izgatott vagyok, hogy mit szól majd a találkánkhoz. Annyira megfogott ez a lány. Folyton csak ő jár a fejemben. Lexi. Már alig tudtam magammal mit kezdeni, amikor elkellet végre indulnom. Indulásomra, mindenki lepacsizott velem.
- Csak lovagiasan. - kiáltott utánam Liam.
- El sem hiszem, hogy megcsalsz. - sopánkodott Lou.
- Nyugi srácok. Ez csak egy randi. Nem ez az első.
- Jól van már Styles de ezt most ne cseszd el ha lehet. - mondta Zayn.
Intettem egy utolsót a srácoknak, a kocsimból, és Lexi felé vettem az irányt.
Lexi szemszöge:
 A hajamat kifésültem, feldobtam egy leheletnyi sminket, aztán felkaptam valami kényelmeset. Lementem, és ettem egy keveset, mert tuti, hogy nem fogom kibírni nélküle. Csengettek. Kinyitottam az ajtót, és Harry állt az ajtónkban. Kicsit furán viselkedett. De nem számított.
- Szia. - köszöntem neki, mert nagyon úgy látszott nem szólal meg egy darabig.
- Szia. - mosolyodott el. - Indulhatunk?
- Aha. - felkaptam a fogasról a táskámat, és indulhattunk is. Udvariasan kinyitotta előttem a kocsi ajtaját, beültem a kocsiba, és kíváncsian vártam hova fog vinni.
Harry szemszöge:
 Eszméletes a csaj. Azt hittem, hogy majd, hogy kiöltözik, meg kisminkeli magát, ahogyan a többi lány általában. De nem így volt. Pedig azt hittem legalább szoknyát vesz fel, és láthatom a lábait, de erről sajnos le kell mondanom. Halál laza cuccot viselt.
- Nem gondoltam, hogy vannak ilyen lányok. - csúszott ki a számon.
- Milyenek? - kérdezett vissza nyugodtan.
-Olyanok, akik normálisan viselkednek, akik rendesen felöltöznek, és nem 20 kilóval nehezebbek a sminkjük miatt.
- Ja hát igen. Én megmondtam, hogy különc vagyok.
- Hát az biztos. De ez jó dolog.
- Oké. Merre megyünk?
- Majd meglátod.
- Rendben. - tényleg furcsa ez a lány. Teljesen más, mint az átlag. Egyszer elmondtam, hogy nem mondom el hova megyünk, ő ezt tudomásul vette, és nem kérdezte többet. Terveimben az szerepelt, hogy felviszem a hegytetőre.
Lexi szemszöge:
 A kocsiban szólt a rádió, és egy darabig csak ezt töltötte ki közöttünk részben az űrt.
- Szóval... - kezdett bele Harry. - éttermes lány vagy, vagy túrázós, esetleg plázázós, vagy egyik sem?
- Ömmm... ha dönteni kell akkor éttermes.
- Miért pont éttermes? - elmosolyodtam. Élveztem, hogy valaki végre nem tudja mennyit eszek. Talán egy darabig el is titkolom.
- Olyan kis hangulatos. - füllentettem neki.
- Milyen étterem? - majdnem elszóltam magam, hogy mindegy csak fini legyen a kaja. Szerencsében hamar visszanyeltem a szavaim.
- Mindegyiknek meg van a maga kis varázsa.
- Értem.
- És te? Melyik randit élveznéd a legjobban?
- Azt hiszem egyik sem. Nálam a mozi a nyerő. - vette le egy pillanatra a szemét a szélvédőről, és kacsintott egyet.
- Színház is vagy csak mozi?
- Csak mozi.
- Nem rossz.
- A legjobb amikor horrora mész randizni. Fiú szemmel. A lányok félősek, és hozzábújnak a sráchoz. - vigyorgott.
- És ha valaki olyat viszel, aki nem félős? Az nem szívás?
- Hmm... nem annyira, mert legalább megnéztem egy jó filmet. És van utána téma.
- Logikus. - bólogattam.
- De téged nem viszlek moziba.
- Oké. De miért?
- Mert nem tudnék a filmre figyelni.
- Miért mire figyelnél? - kíváncsi voltam, hogy köntörfalaz, vagy kimond mindent egyenesen.
- Téged. - tehát az a kimondom a dolgokat típus.
- Lényegtelen. Amúgy sem mennék el veled. - vontam vállat.
- És te miért nem?
- Mert én nem igazán nézek filmeket. Mesés típus vagyok.
- Értem. - mosolygott magába.
Harry szemszöge:
 Megőrülök. Olyan higgadt, és olyan lazán kezel mindent. Nem is veszi a "bókjaim". Talán nem is akar tőlem semmit. Vagy csak izgalmassá akarja tenni a dolgokat? Nem tudom. Ezt nehéz elmagyarázni, de elég fura. És leginkább az riaszt el, hogy nem tudom kezelni. Mese, és étterem? Nem tudom tényleg.
- Megérkeztünk. - mondtam.
- Remek. - mosolygott. - És hol vagyunk?
- A hegy tetőn.
- Szuper. - kiszállt a kocsiból, én pedig követtem. Bezártam a kocsit. Előre ment, és így titokban megfigyelhettem alaposabban az alakját.
 Hát őszintén szólva nem kell panaszkodni. Gyönyörű teste van. 10/100. Szándékosan lassan lépkedtem mögötte amíg "beérem." Szépen lassan sajnos ez meg is történt.
- Mit csinálunk? - kérdezte. És furcsa mód szemei csillogtak.
- Sétálhatunk, vagy nézhetjük a csillagokat. - mosolyogtam.
- Először nézzük a csillagokat.
- Rendben.
 Leültünk egy padra, és az eget kémlelve, beszélgettünk
Lexi szemszöge:
 Úgy érzem ez a fiú nem igazán nekem való. Legalább szerzek egy plusz barátot. A hegytetőre hozott, és a csillagokat bámultuk. Egy padon ülve beszélgettünk.
- Gyönyörű. - mondtam.
- Igen az. - mosolygott.
 Még egy csomót beszélgettünk, és eléggé összemelegedtünk. Amikor megszólaltam.
- Most már menjünk mert fázok.
- Tessék nyújtotta felém a pulcsiját.
- Köszi. - mosolyogtam rá.
 Beszálltunk a kocsiba, és folytattuk a dumálást. Majd a kedvemért bekapcsolta a fűtést a kocsiban. Hazavitt és várt valamit. Nyilván, hogy csókoljam meg. De én csak egy puszit nyomtam az arcára. Elmosolyodott.
- Szia. - köszöntem el.
- Szia. Jó éjt. - és elhajtott.
Harry szemszöge:
 Ez a lány érdekes. Jó értelemben. Mikor hazaértem a kanapéról 4 szempár szegezte rám tekintetét.
- Na? Milyen volt? - kérdezte Zayn.
- Jó. - mondtam.
- Ennyi? - kerekedett ki Niall szeme.
- Még soha nem vártatok meg egy randi után sem.
- De most kíváncsiak vagyunk. - magyarázta Liam.
- Hát kicsit más volt, mint képzeltem.
- Aha. És hova mentetek? - kérdezte Niall.
- A hegytetőre.
- Az jó hely. - mondta Lou.
- Az. - vigyorogtam.
- És a csillagok alatt egy romantikus csók? - kérdezte Zayn.
- Nem. - mindenki szeme ki akart ugrani a helyéről.
- De... - kezdte Zayn.
- Mondtam. Más, mint az átlag.
- És megcsókolt egyáltalán? - faggatott Niall.
- Nem.
- Ez a csaj egy mutáns. - mondta Zayn.
- Hé.. csak van tartása. És azért mert nem veti Hazza lába elé magát, és teperi le, attól még lehet, jó csaj. - állt ki Lexi mellett Liam.
- Jó, de akkor is. Igaza van Zaynnek. Kicsit furika. - mondta el Louis is véleményét.
- Elhívod majd még? - Niall gyanús nekem. Olyan más most. Mi ütött itt mindenkibe.
- Nem tudom. Szerintem igen.
- Akkor ez végül is sikernek könyvelhető el. - Liam lezárta a dolgot.
- Na zúzok aludni. - mondtam.
- Én is megyek. - mondta mindenki.
Niall szemszöge:
 Nem értem Harryt. De kezdek rohadt féltékeny lenni. És fogalmam sincsen miért. Hiszen nem is ismerem a csajszit. Komolyan nem érdemli meg Hazza. Ez a jó legyen egy csajom, elvégre jól néz ki viselkedés egyszerűen idegesítő. Vagy lát Lexiben valamit? Nem tudom megérteni. Komolyan úgy gondolom, hogy értékes lány. És vigyáznia kellene rá, nem kedve kénye szerint játszani vele. Mondjuk én őszintén kíváncsi lennék Lexi "érzéseire" véleményére is. Elvégre csak "muszájból" ment bele. Mindenesetre a fogadásunkra gondolva nekem sem ártana keresni valakit...


 Bocsika, hogy ennyire késve, de nyaraltam.